korolikoroleva

Filozófia a megpróbáltatás idején 2. rész

back to home pdf share

vissza az 1.részhez

A gyermekek ismerik Istent.

A híres cseh filozófus, tanító és teológus, Jan Amos Comenius (1608-1670) eme magasröptű állítása jutott eszembe, amikor legutóbb egy különös hírt olvastam az esti újságban:

Az indiai városok gyermekei megdöbbentek, amikor a válság csúcspontján felfedezték, hogy az állandóan nyüzsgő és zajos forgalom - amihez már hozzászoktak - megszűnt, és a körülöttük lévő, rendszerint szmoggal teli levegő szennyezettsége hirtelen semmivé foszlott. Meglepetésükre - és sokak számára talán első látványként - láthatóvá váltak a városukat körülvevő gyönyörű hegységek és rápillanthattak a távoli Himalájára is. Csodálkoztak és nem értették, hogy miért nem beszéltek a szüleik arról, hogy milyen szép világ veszi körül őket.

Comenius már négy évszázaddal ezelőtt előre látta, hogy a gyerekek hogyan viselkednének hasonló helyzetben. A gyerekek olyanok, mint a teológusok - mondta meggyőződéssel - ezért minden feltett kérdésükre komolyan kell válaszolni. A gyerekek egyedien és természetes módon látják a dolgok összefüggéseit. Romlatlan lelkük miatt tisztán látják a valóságot és az igazságot. Maga az élet, a látható és tapintható valóság az iskolájuk és a tanítójuk. Comenius meg volt győződve arról, hogy a gyermekek okosabbak és lelkileg sokkal érzékenyebbek, mint a felnőttek.

Fontos, hogy helyes nevelés és megfelelő képzés által segítsük a gyerekek természetes gondolkodását. Ennek forrásait megtalálhatjuk a spirituális szövegekben, a bibliában és újabban ismét felfedezésre kerül magában a természetben is. A természet törvényeivel harmóniában élve, a gyermek, majd később a felnőtt is, mélyebb tudáshoz jut a pozitív módon átélt leckék által. Ezek közül a leckék közül az első az a felelősség, hogy harmóniában éljünk a természet törvényeivel és ne zsigereljük ki, ne erőszakoljuk meg a természetet a vele való kapcsolatunk során. Comenius szerint ez azon a megértésen alapszik, hogy a gyerekek a Világosságból jönnek és a Világossághoz fognak visszatérni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Jurriaen Ovens festménye Jan Amos Comenius 

Comenius életét megpróbáltatásokkal telinek tartanánk, ő mégis úgy vélte, hogy sorsunkat a hit segítségével tárgyilagosan kell szemlélnünk, elengedve a tragikus eseményeket. Comenius életében háromszor élt át igen nagy megrázkódtatást: elvesztette a feleségét és a gyermekeit, a vagyonát és az otthonát. Mindezek a tragédiák tűz, pestis és üldöztetés miatt történtek vele. Minden alkalommal - egy súlyos vagy fájdalmas történés után - vándorútra indult. A sorscsapások ellenére Comenius élete végéig nem kevesebb, mint 250 könyvet írt. Legismertebb művében az Unum necessarium-ban (Az egyetlen szükséges dolog. – 1669) visszatekint vándorlásaira és megosztja élettapasztalatait:

1. Ne terheld magad olyan dolgokkal, melyek kevésbé fontosak, hanem elégedj meg azzal, ami számodra megfelelő, és mindig adj érte hálát Istennek.

2. Ha hiányzik a teljes kényelem, elégedj meg azzal, ami a legszükségesebb.

3. Ha ezt is elveszik tőled, akkor összpontosíts önmagad megmentésére.

4. Ha nem tudod magadat megmenteni, akkor fogadd el a sorsodat, de ügyelj arra, hogy Istenedet el ne veszítsd. Aki Istent birtokolja, annak nincs szüksége semmire, mivel a legértékesebb dologgal rendelkezik, amit csak egy ember el tud képzelni: Istennel és az Istenben való örök élettel (…). Ez a végső célja minden emberi életnek.

Ezek a sorok nagy hit-bizalomról és az élet hit által való elfogadásáról tanúskodnak.

Ajánlott elalvás előtti olvasmánynak.

 

 

(folytatjuk)

 

Referenciák:

 

[1] ez a cikk a LOGON magazin holland kiadása 1-ső évfolyamának 2020/4. számában jelent meg. 69. oldal

[2] rádióinterjú Dick van Niekerk-kel, aki J.A. Comeniusról beszél. Elérhető a következő online címen:  https://www.helloradio.eu/

[3] Jan Amos Comenius, Via Lucis (A fény útja) latinból hollandra fordította J. Schad és R. Bouthoorn (Amsterdam 2002)

[4] J. Kok and A. Molnar, Kinderen zijn God-geleerd [A gyermekek ismerik Istent] (Gorinchem 1992)

[5] Veit-Jakobus Dieterich, Jan Amos Comenius  (Baarn 1992)

back to home pdf share