A modern tudomány igazolja azt, amit a régiek mindig tudtak: minden rezgésben van. A bölcs az embert a különböző járműveivel együtt a rezgések bonyolult összeállításának tekinti. A tudomány manapság képes megmérni az ember különböző elmeállapotának a „rezgésszámát”, valamint annak a környezetre, illetve végső soron az egész világra terjedő hatásait. Ez a cikk azt az elképzelést követi, hogy minden ember számít és fontos a magasabb rezgésekkel történő együtt-rezgésnek abban a folyamatában, ami az élet magasabb rendű tudati átalakulása felé halad a Föld nevű bolygón.
Véletlen?
Vannak tudósok, akik azt mondják, hogy a kisebb-nagyobb csodák csak a véletlen művei. Egyszerre csak jött a Nagy Bumm, és véletlenszerűen kialakult a fejlődés. Az élet céltalan, a fejlődés célja csupán a legéletképesebb túlélése és az élet továbbadása. Hogy miért? Kit tudja?
E szerint a megközelítés szerint az életben nincs helye csodának, az univerzum értelmes irányadó erejének, melynek az emberek a történelem során különböző neveket adtak. Egy erőnek, amit mindig tiszteltek és imádtak mindenféle formában. Mindaddig, amíg négy évszázaddal ezelőtt meg nem változott minden.
A tudomány jelentős változáson ment keresztül az 1600-as évek táján és a mikroszkóp és a távcső segítségével új világokat fedeztek fel. A csalfa csodát leleplezték: az emberek fokozatosan megtalálták a válaszokat a valóságra. Többé nem hittek a papoknak és végül kiöntötték a gyereket a fürdővízzel együtt. Nem volt több csoda, és isteni erőre sem volt szükség többé. Csak az anyag létezett. Az ember az elektronmikroszkópokkal egyre mélyebbre hatolt az anyagba, egészen az atom belsejéig. S meg volt győződve róla, hogy amit mindeddig nem tudott, azt most meg fogja találni. Ez a fajta hozzáállás messzire vitte a tudományt, de mindemellett az ember lelke összehúzódott, mivel nem részesült szellemi táplálékban, és szomjazik a valódi bölcsességre.
Ellentétek
Ebben a világban viszont az a törvény uralkodik, hogy minden átfordul az ellentétébe. Elkövetkezett az a pillanat, amikor a tudomány többé nem volt képes tartani azt a teóriát, hogy csak az anyag létezik. Nem bizony, mivel az anyag valójában energia, tehát minden magasabb vagy alacsonyabb frekvencián rezeg. A rezgés pedig információ, vagyis adatközlés. Az embernek még az az elképzelése is megdőlt, hogy a fény sebessége a lehető legmagasabb.
Ez paradigmaváltás volt, egy újfajta gondolkodás, éppoly drasztikus, mint 400 évvel ezelőtt, amikor megszületett az az elképzelés, hogy nem a Föld, hanem a Nap a naprendszer középpontja. Ennek az elképzelésnek az úttörőit máglyán égették meg. Az új paradigmaváltás úttörőinek most sincs könnyű helyzetük az anyag hívőivel szemben. Gondoljunk csak arra, hogy milyen ellenállásba ütközött a homeopátia, az a fajta gyógymód, ami információn, azaz rezgésen alapul.
Világossá vált, hogy lényegében minden lehetséges. Hogy az energia miként alakul anyaggá, hullámmá vagy részecskévé, az a nézőpont kérdése. Ez a Heisenberg-féle bizonytalansági tényező. Ez forradalmi változást jelent a tudományos gondolkodásban, de tudjuk, hogy sok tudós még mindig nem akarja ezt elfogadni. Számos tudós, köztük László Ervin, Ken Wilber, Peter Russell, Fred Alan Wolf, Masuru Emoto és Bruce Lipton, aki a keleti bölcsességről is írt egy tanulmányt, arra a következtetésre jutott, hogy amit a tudomány fölfedezett, az már évezredekkel ezelőtt ismert volt. Minden rezgésben van, mert minden energia és az energia mindig mozgásban van.
A rezgések sokféleképpen jelennek meg, ami számtalan bonyolult rezgési mintának köszönhető. Amikor a mozgás megszűnik, a megnyilvánulások visszatérnek az Egységbe, az eredeti, nyugalmi állapotba. A teremtés, a világegyetem egy végtelen frekvencia színképnek tekinthető. Ezen belül a valóság különböző szintjeinek rezgése frekvenciaszámban vagy energiasűrűségben különbözik egymástól.
A Megismerhetetlen Egység a legmagasabb rezgésfrekvencia, egy végtelenül gyors, nagy finomságú energia. Az anyag a leglassúbb rezgésfrekvencia, az energia legsűrűbb formája. Egy fizikai tárgy, illetve szervezet sok különböző, harmonikusan együttműködő rezgésfrekvencia halmaza. Mi általában csak a legalacsonyabb frekvenciákat, az anyagot vesszük észre. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az anyagnál magasabb frekvenciák nem léteznek.
Harmonikus rezonanciák
Nos, azzal a ténnyel összefüggésben, hogy minden rezgésben van, különböző törvények léteznek. A rezgés 1. törvénye azt mondja, hogy folyamatos áthatás van a valóság különböző szintjei között, amit a Harmonikus Rezonancia Elvének neveznek. A szinte azonos rezgésminták, illetve struktúrák hajlamosak együtt rezegni.
A második elv az energia folyamatos átalakulása. A magasabb rezgések képesek átalakítani az alacsonyabb rezgéseket, viszont nagyon lényeges, hogy fordítva, az alacsonyabb rezgések sohasem változtathatják meg a magasabb rezgéseket. Ennek az egyirányú törvénynek a következtében a fejlődés mindig a magasabb rezgés irányába halad. Ez a Szeretet törvényeként ismert, mivel az egyetemes Világosságnak és Szeretetnek van a legmagasabb rezgésszáma.
A harmadik rezgéstörvény szerint mindenen álladóan finom életenergia áramlik át. Ennek eredményeként minden él és kapcsolatban áll egymással. Ezt hívják qi-nek, chi-nek vagy pránának, taónak, isteni energiának, illetve szellemnek. Ez éltet minden élőlényt.
Az első tiszta rezgés, amivel a világegyetemet teremtették, megtalálható a Bibliában „Kezdetben volt az Ige” formában. Ez a rezgés teremtőerőként jelenik meg a tiszta lehetőségek ősóceánjában. Más népek teremtéstörténeteiben is található említés hasonló kezdeti rezgésről, illetve szent hangról (szanszkritül: Nada Brahma, a világ zeng).
A Szeretetnek és a bölcsességnek ebből a legmagasabb rezgéséből, ami információ, illetve Fény, emelkedik ki az egész világegyetem, a legfinomabb, legmagasabb frekvenciáktól kezdve a legsűrűbb mintákig, végül megjelenik a fizikai világ: a csillagok, a bolygók és az élet összes formája. S mindez lényegében nem más, mint rezgés. Azt mondhatjuk tehát, hogy minden létezőnek a lényege a Fény. Fény nélkül nem létezik élet.
Itt harmonikus rezgésekről van szó. Minden tónus egy rezgésfrekvencia és mindaddig, amíg éltetik, rezeg és harmonikusan végzi a munkáját. Az emberi fül ezeknek a harmonikus rezgéseknek, illetve tónusoknak csak egy korlátozott skáláját képes felfogni. Közvetett formában a szemünkkel is láthatjuk. Például aranymetszés formájában látjuk a harmóniát a növényekben vagy az építészetben.
Pithagorasz is beszélt ezekről a rezgésekről, mint a „szférák harmóniájáról”, például amikor a különböző bolygók rezgésfrekvenciáinak az arányát említi. Az asztrológiából tudjuk, hogy minden bolygó rezgésfrekvenciája és azok kombinációja hatással van minden emberre.
A rezonancia elve azt jelenti, hogy az azonos vagy majdnem azonos minták, illetve szervezetek összhangban vannak egymással. Erre egyszerű példa két hegedű esete. Ha az egyik hegedű valamelyik húrját megpendítjük, ugyanez a húr a másik hegedűn is rezegni fog. S mivel ennek a húrnak a frekvenciája, bármely fizikai testhez vagy szervezethez hasonlóan, valójában számos különböző rezgésfrekvencia halmaza, a hozzátartozó magasabb frekvenciák, az úgynevezett felhangok is elkezdenek rezegni, rezonálni.
Minden rezgésben van, tehát minden kapcsolatban áll egymással a világegyetemben: a fizikai testek, a gondolatok, az érzések, a lelki jelenségek, a természetfeletti valóság szintjei, mind kapcsolatban állnak a harmonikus rezonancia elvének alapján.
S ha bármi eltér valamiképpen az eredeti rezgésmintától, továbbra is rezegni fog a harmonikus rezonancia elve alapján, ami azt jelenti, hogy a rezgések ismét fázisba kerülnek egymással, illetve újból megerősítik egymást.
Az ember egy bonyolult, számos különböző rezgésfrekvenciából álló rezgésrendszer, minden embernek megvan a saját, egyéni rezgésmintája. Az áttetszőség fokozatosan emelkedő szintjét figyelhetünk meg: fizikai test, étertest, asztrál test és mentális test. Minden alacsonyabb rezgésfrekvenciájú testet magasabb frekvenciájú finom-anyagi testek hatnak át. Ily módon a gondolataink és az érzelmeink teljesen áthatják a fizikai testünket. A finom-anyagi életenergia, életerő is folyamatos áramlásban van bennünk, és minél inkább harmóniában állnak egymással a különböző testeink, annál jobban érezzük magunkat, annál egészségesebbek maradunk és annál jobban érezzük önmagunkkal és minden mással való kapcsolatunkat.
Korábban említettük a Szeretet Törvényét, vagyis azt, hogy a magasabb rezgések képesek átalakítani az alacsonyabb rezgéseket. A szeretet magasabb frekvenciája átalakítja a félelem alacsonyabb frekvenciáját. „A szeretet mindent legyőz” kifejezés a teremtés egyik legnagyobb misztériuma, de a Rezgéstörvény fényében teljesen logikus.
Ha a lelkünk a legmagasabb frekvencián lenne képes rezegni és képes lenne ily módon áthatni a többi testünket is, akkor képes lenne kapcsolatba lépni az egyetemes Szeretettel és az egyetemes bölcsességgel. Ezért tartja számos misztikus a lelket az Igazság kulcsának.
(folytatjuk)
