Changu Naraya Temple

A nepáli Visnu templom, Changu Narayan vallásos művészete 1. rész

back to home pdf share

A nepáli művészet vallásos művészet. Fő célja nem az esztétika, hanem az inspiráció. A kép egy bizonyos tudatállapot elérésének az eszköze, nem pedig a valóság bemutatására, vagy a szem gyönyörködtetésére szolgál.[1]

A nepáli művészet és vallás egy régebbi, híres professzorának, Lydia Arannak eme kijelentését, személyes benyomásokkal tűzdelve, két példán keresztül fogjuk bemutatni, melyeket a talán legrégibb nepáli templomból és templomkerületből Changu Narayan-ból vettünk.

A Malla dinasztia (1201-1779)[2] alatt a kedvező gazdasági, politikai és társadalmi feltételek magas szintre emelték az építészetet, szobrászatot, festészetet és fém- (réz- és bronz-) megmunkálást éppúgy, mint a várostervezést és az irodalmat. Ez idő tájt Nepál Kathmandu völgyével volt azonos, ami templomokkal és szentélyekkel gazdagon díszített völggyé fejlődött. A Kathmandu völgy magasan fejlett művészetéről már az 5. századtól kezdve (néhány szerző szerint még korábbról is[3]) vannak jelentések és régészeti bizonyítékok. A völgy legrégebbi templomkerülete, Changu Narayan, Visnu isteni lényének van szentelve. Visnu, Brahmával és Sívával együtt, a hindu isteni háromsághoz tartozik. Visnut a világegyetem létrehozójának és fenntartójának tartják és napistenként imádják. Changu Narayan templomkerülete egy hegyen helyezkedik el Bhaktapur városának közelében, melynek neve azt jelenti, »a hívők városa«.

A templomkerület fő épülete egy kétszintes pagoda. Építésének, lerombolásának, tűz-eseteinek, majd újjáépítésének és felújításának hosszas története van. A templomot már egy templomudvarbeli, 464-ből származó felirat is megemlíti, azzal a megjegyzéssel, hogy a templomot felújították és kibővítették ebben az évben.[4] Ebből az következtethető, hogy Changu Narayan az 1. vagy 2. században már létezett. A templomkerület mitológiailag szorosan kapcsolódik Kathmandu völgyének eredetéhez és történetéhez.[5] Magát a templomot különböző épületek veszik körül, melyek végül egy négyzet alakú templomudvart képeznek számos szoborral, kisebb templomokkal és szentélyekkel a templom terjedelmes történetét tükrözve. A látogató a keleti kapun keresztül belépve egy más világban találja magát, a béke és nyugalom világában, elragadtatva a templom és a különböző szentélyek szépsége láttán. Az épületegyüttes a 2015-ös földrengés során súlyos kárt szenvedett, de lassan folynak a helyreállítások. A nyugalom azonban a helyreállítás jelenlegi munkálatainak közepette is világosan jelen van.

A templomnak és a Kathmandu völgy teremtésében való mitológiai szerepének leírása sajnos messze meghaladja ennek a cikknek a kereteit. Csak két faragvány jelentőségéről, valamint a hozzájuk fűződő történetekről szeretnék beszélni, melyek Visnut Vamana és Krishna alakjában történő inkarnációiban ábrázolják.[6]

Vishnu with the three steps Image: Horst Matthäus

Vishnu Trivikranta, Visnu három lépése, Changu Narayan, Nepal

A Vishnu Trivikanta (Visnu három lépése) néven ismert faragvány Visnut 4. inkarnációjának alakjában, Vamanaként ábrázolja. Az eredeti faragvány, ami 464-ből származik, a Nemzeti Művészeti Múzeumban található. A Changu Narayan templom kerületében található mű csak egy másolat (a 8. századból!). Ez a faragvány könnyen elkerülheti a figyelmünket, mivel csak 80 cm magas és diszkrét módon egy téglakeretbe van ágyazva, feltehetően azért, hogy megóvják a tolvajoktól és rongálóktól. A faragvány vallási és misztikus jelentése még ma is eleven, ahogy a hívők naponta történő áldozatai mutatják.

 

A démonok száműzése

A finoman megmunkált faragvány azt mutatja, hogyan lépi át Visnu (Vamana alakjában) a világot egyetlen lépéssel. A hatalmas lépés alatt látjuk a világot, a lépés felett pedig az istenek világát. A faragvány a következő történetet meséli el: A démonok királya, Boni, oly messzire terjesztette ki hatalmát, hogy egész világunkat az uralma alá hajtotta. Egy napon olyan erősnek érezte magát, hogy az istenek világát is meg akarta hódítani. Az istenek aggódni kezdtek és elmentek Visnuhoz, a világ és a világegyetem fenntartójához, hogy a segítségét kérjék. Visnu megígérte, hogy eltéríti Bonit a tervétől. Felvette egy törpe alakját (Vamanáét) és elment Bonihoz. Alázatos módon egy szívességet kért tőle. Boni, a világ hatalmas ura, megígérte, hogy teljesíti a törpe kívánságát. A törpe azt kérte tőle, hogy adjon neki egy darab földet, amit ő három lépéssel át tud lépni. Boni nevetett ezen az együgyű kérésen és teljesítette. Visnu, amint jóváhagyták törpe alakjában kért kívánságát, visszanyerte isteni alakját. Nőni kezdett és addig növekedett, amíg olyan hatalmas nem lett, hogy egyetlen lépéssel átlépte az egész világot. Második lépésével az istenek világát is átlépte. Harmadik lépésével pedig Bonit az alvilágba taposta. Ezzel megszabadította világunkat és megvédte az istenek világát is a démonok támadásától. Ily módon a világ ismét békés és boldog hely lett, és az istenek világába is visszatért a harmónia.

Már az első látogatásom alkalmával, amikor még nem is ismertem ezt a történetet, magával ragadott a diszkrét téglakeret és a beleágyazott faragvány. Visnu, a világ fenntartója, az egész látható és láthatatlan, mulandó és isteni világot egyetlen lépéssel átlépi. Ez a faragvány vajon azt az utat mutatja nekünk, amit oly gyakran keresünk, hogy hogyan lépjünk túl a világ korlátain és ellentmondásain? Amikor elmesélték nekem a démonkirály történetét, önkéntelenül az Ótestamentumra, Lucifer és Mihály arkangyal csatájára gondoltam (Ézsaiás 14:12-14). Nem lehetne-e ez a faragvány példa arra, hogyan győzzük le ennek a világnak az elválasztottságát és a halált? A hinduizmusban Visnu mindig segítőként és a halandó világ legyőzőjeként jelenik meg! Ebben az alakjában Visnu varázslatos tulajdonságait (diszkosz, kagylóhéj, lótuszvirág és bot formájában) magasan a feje fölé emeli a démonok fölötti győzelme jeleként. Alakja ily módon biztonságot, vigaszt és örömöt sugároz. Átváltozása törpéből a fizikai és szellemi világok fenntartójává azt sugallja, hogy minden ember törpe, de Visnu által legyőzheti a saját és a világ démonait.

Még ma is sok nepáli és indiai imádkozik Visnuhoz, amikor szerencsétlenség és sorscsapások fenyegetik. Arra kérik, hogy űzze el az események mögött bujkáló démonokat az alvilágba és ezáltal mentse meg az embereket a további szenvedéstől.

 

(folytatjuk)

 

 

[1] Lydia Aran: Nepál művészete és vallása;

 http://users.skynet.be/ragini_art/Symbolic_essay/art_and_religion_in_nepal.htm

[2] Malla dinasztia: https://en.wikipedia.org/wiki/Malla_(Kathmandu_Valley)

[3] Jeff Lidke: Vishvarupa Mandir, Tanulmány Nepál legősibb templomáról, Changu Narayan-ról; Nirala Publications, New Delhi, 1996

[4] u.o. 87-88. oldal

[5] u.o. 51–62. oldal

[6] A hinduizmus Visnu 10 inkarnációját ismeri. Ezek az inkarnációk mindig egy új kozmikus korszak (juga) elején történnek. Az inkarnációk között szerepel Rama, Krishna és Gautama Buddha. Visnu 10., utolsó megtestesülését, ami még csak ezután fog bekövetkezni, Kalkinak nevezik. (lásd a fentebb említett mű 114-124 oldalát)

back to home pdf share