Cirkels

A körző és az életvonal

back to home pdf share

A körző mint rajzeszköz „egy műszaki rajzszerszám, ami körök és körívek rajzolására szolgál. A körző matematikai, tervezési, navigációs és egyéb célokra használható” (Wikipedia).

A körzőt a misztikus jelképrendszer is használja, például a négyzet mellett a körző a szabadkőművesek legfontosabb jelképe. A tökéletes, klasszikus rend és matematikai pontosság jele; a bölcsesség, tudás, értelem, Isten és ember egymással kölcsönös kapcsolatban álló és együttműködő aktív és alkotó erőinek a jelképe. A körzővel készült rajzon egy kört láthatunk, a végtelent, és egy pontot – a kezdetet, ami az Abszolútra emlékeztet minket.

Hogyan működik a valóság formateremtő bölcsessége, ami ebben a jelképben rejlik? Végül is egyetlen szerszám sem működik önműködően.

Két szárat látunk, mint két szélesre tárt kezet, ami munkára, tettre, teremtésre készen felosztja az anyagi síkot, egy üres lapot. Aztán egy mozdulat. Látjuk az okot és az eredményt. Az élet és a forma allegóriáját, a szellemet és az anyagot, az univerzum teremtésének együttműködő erőit. Az elképzelést és annak megrajzolt formáját, avagy egy kört, a természet körforgását, a tudományt, geometriát, asztronómiát és ezáltal az értelmet, tudást, ügyességet, számítást és tervezést, avagy a világegyetem kifejezett rendjét.

A körzőt a tervező tevékenység és rajzkészség eszközeként, az aktív teremtő erő, a mester és szerszáma közötti együttműködés, az értelmes megfontoltság és éleselméjűség jelképeként, de egyben a mértékletesség, igazság és matematikai pontosság jelképeként is felfoghatjuk. A körző olyan tudományok jellegzetessége, mintegy megtestesítője, mint a mértan, csillagászat, építészet és földrajztudomány.

Ezek a tudományok mind ismerettel látják el az embert. A szabadkőművesek jelképes hagyománya felfedi, hogy a körző különböző szögben nyitott szárai a szellemi fejlődés különböző fokaihoz hasonlíthatók. Például a 90o (azaz a derékszög) a szellemi és az anyagi erők egyensúlyát jelképezi.

Ovidius (i. e. 43-17) szerint a körzőt Talosz, Dédalosz unokaöccse találta fel. A költő azt írta róla: „Ő volt az első, aki két vaskart egy forgócsappal erősített össze, hogy az egymástól bizonyos távolságban lévő karokkal kört rajzoljon úgy, hogy az egyik kart rögzítette, és a másikkal rajzolta meg a körívet”[1].

Egy test mozgása egy másik test körül körpályát eredményez. A természet ily módon hozza mozgásba a bolygókat és az atomokat. A legkisebb elemtől egészen a multiverzumokig. Pont és kör. Nem így működünk mi is?

Ó, bárcsak, a legcsodálatosabb építészekhez hasonlóan, mi is meg tudnánk tervezni az életünket.

Az ember az eseményeket, történéseket, sorsot és időt lineárisan tartja számon. Vajon nem ellentmondásos ez? Tér vesz körül minket, mégis síkban gondolkodunk.

Mindegyikünk más élettervvel születik és más termést arat le az élete végén. Az egyik feltételezhetően meghatározza a másikat, de személyes tapasztalatom alapján határozottan állítom, hogy nem értek egyet ezzel.

Az ember nincs vak sorsra ítélve, hanem azért születik a világba, hogy tudatosan szerezzen tapasztalatokat, tervezzen, célokat tűzzön maga elé és tevékenykedjen, ez a választás és képességfejlesztés folyamatos művészete, és egy olyan út követése, ami a Nagy Tervezőhöz vezet.

A körző jelképe minden nap arra emlékezteti a keresőt, hogy az effajta eszközök, amelyek tudatosan megrajzolják a jövőnket, kéznél vannak. Csak észre kell venni és egyszerűen akarni kell alkalmazni azokat.

 

 

 

[1] Ovidiusz, Átváltozások, VIII. könyv: 236-259. Talosz halála, A. S. Kline változata

 

 

back to home pdf share